Elég csak felső rögzített fogszabályozó vagy alsó/felső szükséges?

Elég csak felső rögzített fogszabályozó vagy alsó/felső szükséges?

Az első fogszabályozási konzultáción, amikor megkérdezem, hogy miért szeretné valaki szabályoztatni a fogait, rendszerint esztétikai indokok a mérvadóak. Mikor megkérjük a pácienst, hogy mutassa meg melyik fogainak az állása nem tetszik neki, rendszerint valamelyik felső fogat/fogakat emeli ki. Ez a menetrend általában az első konzultációk 90%-ra igaz. De lehetséges-e csak a “Social six” (felső, elülső 6 fog) rendezése? A kérdésre a válasz egyértelműen igen!

De van egy második kérdés is, ami elsőre laikusként nem jut eszünkbe: Meddig fog az elülső 6 foggal elért eredmény megmaradni? Erre a kérdésre viszont nincsen egyértelmű válasz. Ebben a cikkünkben azokra a szempontokra szeretnék rávilágítani, hogy miért is mondjuk mégis az esetek túlnyomó részében, hogy hiába csak a felső fogak nem tetszenek, mégis alsó/felső rögzített fogszabályozóra van szükség…

SZAKMAI (OBJEKTÍV) INDOKOK:

1.)

Elsőnek fontos tisztázni, hogy a kesze-kusza fogakat hogyan rendezzük sorba. Ilyenkor a probléma az, hogy ha az összes fog legnagyobb szélességét összeadjuk, akkor egy nagyobb számot kapunk, mint maga a fogív hossz. Magyarul nincs harmónia a fogak mérete és a fogív mérete között. Fogszabályozás során az egyik célunk ennek a harmóniának a megteremtése (ekkor szűnik meg a torlódás). Ezt a harmóniát két úton érhetjük el:

1. a fogak össz szélességét csökkentjük -> foghúzás (hagyományos fogszabályozó kezeléseknél, hagyományos készülékekkel)
2. a fogív méretét növeljük meg -> szélesítjük a fogívet (önligírozó fogszabályozó készülékekkel, modern kezelési stratégiákkal)

Napjainkban az első kezelést nagyon ritkán választjuk rendelőnkben. A hosszútávú tudományos vizsgálatok már egyértelműen bebizonyították:

– az esetek nagy részében a foghúzás kedvezőtlenül befolyásolja a teljes arc esztétikát

– a kezelési eredmények semmivel sem stabilabbak, mint foghúzás nélkül.

És ha jobban belegondolunk, ki szeretné eltávolíttatni 1 vagy akár 4 ép fogát, ha azt ténylegesen nem muszáj?

Először is nézzük, mi történik egy fogszabályozó kezelés során (ígérem, szebben rendezem sorba a fogakat, mint rajzolok :D)

1. ábra: A baloldalon egy torlódott fogív látható felülnézetből, a jobb oldalon, hogy hogyan fognak elférni a fogak egymás mellett

Jól látható, hogy a kezelés végére a fogív kitágul, ezzel a fogív hossza megnő és kialakul a harmonikus, torlódás mentes fogazat. Viszont a fogív tágításának az lesz a következménye, hogy ha az alsó fogakat nem állítjuk be a felsők alá, akkor a fogak anatómiájának köszönhetően a rögzített fogszabályozó eltávolítása után az alsó fogak rágáskor visszaállítják a felső fogakat az eredeti szűkebb ívre. Ennek valamilyen mértékű fogelmozdulást lesz újra a következménye, hiszen a fogak mérete és a fogív mérete közötti harmónia újra felborul. Ezt a problémát jól szemlélteti a 2. ábránk:

2. ábra: A/1; B/1 fogak találkozása a kezelés előtt – A/2 fogmozgatás iránya csak felső fogszabályozó esetén – B/2 alsó felső fogmozgatás esetén – A/3 instabil találkozási pont – B/3 stabil eredmény

Az A/3-as ábrán látszik a legfontosabb érv a mellett, hogy az esetek jelentős részében szükséges az alsó-felső fogív egyidejű fogszabályozása, mert e nélkül nem tudjuk biztosítani a hosszú távú eredményt. Addig, amíg a fogaink elsődleges feladata a táplálék megőrlése, ez így is marad. Azaz a szakmai indokokra csak egy költői kérdéssel tudunk legegyszerűbben válaszolni: Megéri a fogszabályozás, ha másfél év múlva újra kócosan állhatnak majd a fogak?

2.)

Már az első pontban is kiderült, hogy a szájban nem lehet egy-egy fogat kiemelni, hanem az alsó/felső fogakra egy komplex egészként kell tekinteni, sőt igazából ide tartozik az összes száj körüli izom is, vagy például a nyelv is. Egy fogszabályozó kezelésnek az esztétikai eredmények mellett nagyon fontos szerepe van a funkcionális eltérések korrigálásban is, hiszen ezek hosszútávon komoly fájdalmakat, problémákat okozhatnak a későbbiekben.

Nehéz 10-20 évre előre gondolkodni és nem is egyedül a
lehetséges ízületi fájdalmak miatt szükséges megoldani a funkcionális eltéréseket. Ugyanis csak a funkcionálisan helyesen beállított fogazatban lehet hosszú távú kezelési eredményt biztosítani.

A funkcionális eltérések általában az alsó-felső állcsont egymáshoz viszonyított rendellenes helyzetét jelenti (pl.: mélyharapás, bulldog harapás). Ezek korrigálásához sosem elegendő csak az egyik állcsonton javítani. Mindig a két állcsontot párhuzamosan kell mozgatni, hogy az egymáshoz viszonyított helyzetük között harmónia alakuljon ki. Így elkerülhetetlen, hogy egyszerre legyen fent mindkét fogíven fogszabályozó készülék.

3.)

Számos esetben az egyik állcsonton megtalálható probléma, csak abban az egyetlen esetben korrigálható, ha mindkét fogívre felhelyezzük a rögzített fogszabályozó készüléket. Ennek magyarázatát a fogszabályozás speciális biomechanikai törvényeiben kell keresni.

SZUBJEKTÍV INDOKOK

I.)

Páciensek szemszögéből nézve a legnyomósabb érv a csak felső fogíves kezelés mellett, hogy „Hát csak a felső fogaim látszódnak, az alsók nem is…”. Tekintve, hogy a felnőttkori fogszabályozás mozgató rugója (az esetek 90%-ban) az esztétika, ez egy valóban fontos érv. Ilyenkor mindig megkérem a pácienseket, hogy figyeljék a fogukat a tükörben, beszédközben.

Sokaknál ugyanis beszédközben legalább annyira látszódnak az alsó fogak, mint a felsők, sőt a legtöbb embernél a hangsúly inkább az alsó fogakra terelődik. Ilyen esetben a csak felső fogszabályozós kezelés után elért esztétikai eredmény mindössze addig tart még a páciens meg nem szólal. Ráadásul szép rendezett felső fogív mellett, egy kicsit is rendezetlenebb alsó fogív exponenciálisan rosszabbul néz ki.

II.)

2016-ra olyan mértékű esztétikai igény alakult ki a páciensekbe (filmek és egyéb média tartalmak alapján), amit kielégíteni csak felső fogszabályozóval lehetetlen (eltekintve egy-két szerencsés esettől). Akkor tudatosul a páciensben, hogy Ő ennél többre vágyott, nem kapta meg azt a Hűha! érzést, amikor szembesül a csak felső íves fogszabályozási eredményével.

III.)

Mivel egy fogszabályozó kezelés nem tartozik az olcsóbb fogászati kezelések közé sokszor anyagi okok állnak az egy állcsontos kezelési igény mögött. Ha jobban belegondolunk, valójában az egy állcsontos kezelés sokkal drágább, hogyha az eredmény nem lesz tartós és meg kell ismételni a kezelést.

Ez esetben azt szoktuk javasolni, hogy célszerűbb a fogszabályozás elkezdését időben eltolni, amikor az anyagi feltételek adottak, hogy később kezdjünk el egy olyan kezelést, amit nem kell pár év múlva megismételni. Habár így elsőre többnek tűnik, azonban hosszútávon sokkal gazdaságosabb kezelést kap a páciens.

Ezek után remélem érthetőbb Önnek is, miért mondjuk azt bizonyos eseteknél, hogy a kezelést nem célszerű csak egy fogívre felhelyezett rögzített fogszabályozóval elvégezni. Ugyan lehet csak egy állcsonton fogszabályozást végezni, de biztonsággal ezt csak kis torlódások esetén javasoljuk. Ilyenek például azok az esetek, amikor már egy fogszabályozó kezelésen átesett páciens nem hordja az éjszakai helyben tartó készülékét és még időben jelentkezik, hogy elmozdultak a fogai (szerencsésebb esetekben még egy kivehető készülék is segíthet). Azonban előfordul olyan is, akinél tényleg kismértékű a probléma, és elegendő egy kisebb korrekcióval helyrehozni.

Dr. Mayer Csaba
fogszabályozó szakorvos

Szeretné megtudni, Önnek hogyan lehet olyan gyönyörű mosolya, ami hosszútávon sem rendeződik vissza? Ha igen jelentkezzen teljes körű szakorvosi konzultációnkra!

Fogszabályozás Budapesten!